Bölön község rövid bemutatása

Bölön a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt folyó mentén fekszik. A település első írásos említése 1332-ből maradt fenn. Bölön községet (2643 fő) közigazgatási szempontból 2 település alkotja: Bölön (községközpont, 1369 fő) és Bölönpatak (1274 fő).

Építészeti szempontból a község leghíresebb épülete a bölöni unitárius vártemplom, amely 1893-1894 között épült Pákey Lajos terve alapján. A templomot övező felújtott középkori vár 1617-ben épült.

A bölöni református templom a szakértők véleménye szerint 1756-ban épült, a benne álló kőszószék 1722-ből való. A falu régi görögkeleti temploma 1774-ben épült.

 A község oktatási központja - I-VIII. osztályos iskolával - Bölönben van, Bölönpatakon csak elemi iskola működik.

A község híres szülöttje Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) naplóíró, műfordító és utazó, emléktáblával megjelölt szülőháza a várfal tövében található. Utazás Észak-Amerikában című könyve 1834-ben jelent meg Kolozsvárott.

  Sok turistát vonz az unitárius vártemplom, a Bölöni Farkas Sándor emlékpark, a bölöni múzeumnak is helyet adó katonai határőr laktanya, valamint az Erzsébet Park Sissy mellszobrával. A község népszerű rendezvényei: a hagyományőrző nappali farsang és a Bölön Napok.

Több civil szervezet működik aktívan a településfejlesztés és közösségszervezés terén: a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Bölöni Ifjúsági és Kulturális Egyesület, a Rákóczi Szövetség és a Bölöni Állattartók Egyesülete.

A lakosság nagyrészt mezőgazdaságból él. Több állattenyésztésre szakosodott nagyobb gazdaság termel a községközpontban. Számos fakitermelő és feldolgozó vállalkozás működik.