Barót és a hozzá tartozó falvak rövid bemutatása

Barót város Kovászna megye észak-nyugati sarkában található, Erdővidék központi települése, az erdővidéki és olt-menti településekből álló Alutus régió egyetlen városa. Az 5914 lakost számláló kisvároshoz közigazgatásilag még öt település tartozik: Bibarcfalva (775 fő), Bodos (446 fő), Felsőrákos (1893 fő), Köpec (1130 fő) és Miklósvár (512 fő).

Értékes műemléképületei: baróti római katolikus erődített templom (1767), barokk Kisasszony-kápolna (1755), bibarcfalvi Szent László-falfestményt őrző református templom, köpeci kazettás mennyezetű református templom (1767), miklósvári reneszánsz-klasszicista Kálnoky kastély. Bibarcfalva határában, Tortomán találhatóak bronzkori halomsírok és a koraközépkori Tiborcz várának romjai, míg Felsőrákoson, Attila hun király feleségének, Réka királynénak sírja és a Rika vár romjai.

Baróton működik a kistérség egyetlen kórháza és középiskolája, utóbbi a település leghíresebb nagyszülöttjének, Baróti Szabó Dávid pap-költőnek és nyelvújítónak nevét viseli. További jeles nagyszülöttek: Gaál Mózes ifjúsági író, Keserű Mózes püspök, Dr. Fábián László ügyvéd, újságíró, politikus (Barót), Budai József geológus, pomológus, Egyed Ákos történész (Bodos), Bartalis Ferenc, az 1854-es Makk-féle összeesküvés vértanúja (Bibarcfalva) és Köpeczi Sebestyén József heraldikus.    

A falvak lakói elsősorban mezőgazdaságból élnek. A város egykor fejlett kézművesiparral rendelkezett. A 140 éves múltú, megszünőben lévő bányászat mellett faipari, élelmiszeripari, kereskedelmi egységek és egy ásványvízpalackozó üzem működik. Van nyomda, helyi újságok és térségi televizíó, számos egyesület és alapítvány fejt ki közhasznú tevékenységet. 2006-tól működik Baróton Erdővidék Múzeuma. A népi kultúra kiemelkedő értéke a felsőrákosi népviselet és mintavilág