Nagyajta község rövid bemutatása

Nagyajta község Kovászna megye nyugati szélén, az Olt-folyosó és a Baróti-hegység elődombjainak találkozási vonalán, az Ajta patakának két partján terül el. A községet (1771 fő) közigazgatási szempontból két település alkotja: Nagyajta (községközpont, 935 fő) és Középajta (842 fő). A községközpont 16 km távolságra helyezkedik el Erdővidék központjától, Barót várostól és 35 km-re a megyeközponttól, Sepsiszentgyörgytől.

Nagyajta első írásos említése 1211-ből származik, Középajtáé későbbről, 1459-ből. Nagyajta híres szülöttei: Kriza János (1811-1875) költő, nyelvész, unitárius püspök, a székely népköltészet kiváló gyűjtője, Kovács István (1799-1872) történész és Bihari József (1901-1981) kétszeres Kossuth-díjas színész. Középajta neves személyisége Benkő József (1740-1814) református lelkész, botanikus, történetíró, nyelvész.

Építészeti és turisztikai értékkel bír az unitárius vártemplom. A XVI-XVII. századi vár reneszánsz vonásokat visel, kőszószéke 1710-ből való. A vár közelében megtekinthető a Kriza János emlékkiállítás. További műemlékek, kúriák: a Cserei udvarház (XVIII. sz.), a Dónáth-Zathureczky-féle késő klasszicista lakóház és az egykori huszárlaktanya (XVIII. sz.).

Mozgalmas kulturális élet jellemzi a községet. Nagyajtán énekkar, Középajtán fúvószenekar működik. A civil társadalom aktív jelenlétét a nőegyletek értékes közösségépítő munkássága, valamint a Jurta Egyesület, a Közifi Egyesület és a Kriza János Emlékbizottság és Alapítvány gyermekek és ifjak számára szervezett színes programjai is jelzik.

A helyi gazdaság a növénytermesztésre és állattenyésztésre épít, a lakosság nagyrésze jövedelmét a mezőgazdaságból nyeri.

Nagyajta vásáros hely, 1787-ben nyert vásártartási jogot. Egykor a falu fazekasközpont volt, zöld, barna és sárga színű zománcos edényei még fellelhetők a környéken.